A Kemenes utca 14. számú villa és az egykoron mellette állt épület múltjával ismerkedünk meg. Egyúttal megismerjük a Rosenfeld testvérek és családjaik történetét is. Fény derül az 1913. év legnagyobb csalására, és megtudjuk, hogy a Zwack család hogyan kapcsolódik a házakhoz.

A csípős téli mínuszok közepette képzeljünk magunk elé egy kellemes képet. Egy derűs nyári meleg napon emberek sokasága hűsöl a Gellért fürdő kültéri hullámmedencéjében, a Kemenes utca oldalában. Többen a medencével szemben, az utca túloldalán található kerthelyiségben pihennek. Az egyik asztalnál egy turista éppen Unicumot kortyolgat. Miközben az egyik legismertebb magyar italt ízlelgeti, tekintetével a kert felett tornyosuló komor villát vizslatja. Valószínűleg eléggé meglepődne, ha megtudná, hogy a házat és a mai kerthelyiség területét milyen szálak fűzték egykoron a kezében tartott keserűlikőrhöz. Egyebek mellett erről is szó lesz ebben a bejegyzésben.

A nagybirtokos villái

A Kelenhegyi út és a Kemenes utca sarkán álló villa szomszédságában, a Kemenes utca 12. szám alatt - részben a jelenlegi kerthelyiség területén -, eredetileg egy hozzá nagyon hasonló épület állt, amely a második világháború pusztításának áldozata lett. A két épületet az első emelet magasságában egy kis híd kötötte össze. A házak építésére 1906-ben nyert engedélyt Rosenfeld Henrik, aki a szecesszió nagypolgári villaépítészetének mesterét, Vidor Emilt kérte fel az épületek megtervezésére.

Ezen az 1930-as években készült felvételen jól látható a világháború során
megsemmisült Kemenes utca 12. számú épület. Forrás: FSZEK

Rosenfeld Henrik (1863-1912) bicskei nagybirtokos volt. Birtokán, amely korábban a Batthyány család tulajdonában állt, s amelyen egy szép kastély is található, mintagazdaságot hozott létre. Tehenészete országos elismertségre tett szert. Emellett Fejér vármegye törvényhatósági bizottságának tagjaként tevékenykedett. Édesanyja a főváros leggazdagabb famíliái között számon tartott Machlup család tagja, Machlup Mária volt. Rosenfeld lényegében édesanyja rokonságának köszönhetően nemesi címet szerzett. Nagybátyja, Machlup Adolf ugyanis végakaratában jelentős összeget adományozott a Magyar Vöröskereszt számára üdülőház építésére, végrendeletének végrehajtójaként pedig unokaöccsét jelölte meg. Az üdülőházat a budai Vörös-kereszt (később Erzsébet) kórház területén építették fel. Rosenfeld végül ezért, a Vöröskereszt érdekeinek előmozdításáért kapott nemességet az uralkodótól.

A Kemenes utcai villákat Rosenfeld Henrik saját közeli rokonsága számára építtette. Mivel sem felesége, sem gyermeke nem volt, így a házak lényegében négy húga, valamint azok családjai lakhelyéül szolgáltak. Ő maga azonban az 1909-re elkészült villák nyugalmát nem sokáig élvezhette, ugyanis 1912-ben hosszú betegség következtében elhunyt. Az épületek tulajdonosa ekkor négy nőtestvére lett, ők pedig a későbbiekben saját gyermekeiknek hagyták örökül tulajdonrészüket. 

A csaló fakereskedő 

Rosenfeld Henrik legidősebb húgát Teréznek (1864-1940) hívták, aki 1884-ben Greiner Jakab fakereskedőhöz ment feleségül. Ők a 14. számú épület első emeletén laktak. Greiner Jakab 1913-ban tett szert országos - noha igen baljós - hírnévre, ugyanis egy nagy volumenű csalás főszereplőjeként került be a bűnügyi krónikákba. Greiner tehetős kereskedő hírében állott, aki a botrány kirobbanása előtt 5 évvel bérbe vette báró Waldbott Frigyes tolcsvai erdejét fakitermelés céljából. Mindenki úgy hitte, hogy vagyona ezt követően egyre csak gyarapodott, így a különböző pénzintézetek szívesen hiteleztek neki. Ennek eredményeként 1913-ra mintegy 2 millió koronás adósságot halmozott fel. Az év májusában azonban Greiner váratlanul fizetésképtelenséget jelentett be, s csődöt kért maga ellen. A hitelezők elkezdték benyújtani követeléseiket, ekkor derült ki, hogy a hitelek mögött valójában nem volt fedezet. Greiner meghamisította a vállalati mérlegeket, hogy a valósnál jóval vagyonosabb embernek tűnjön. Amint erre fény derült, a hitelezők feljelentették Greinert csalás és okirathamisítás miatt. Ő azonban addigra már eltávozott a fővárosból, majd a tengerentúlra szökött, egy újsághír szerint Argentínában telepedett le. Felesége nem követte Amerikába, a történtek hatására agyvérzést kapott, aminek következtében részlegesen lebénult. Egy ideig a Kemenes utcai villában élt, majd később egy kisebb lakásba költözött, a családi villa rá eső részét pedig bérbe adta. Egyes adatok arra mutatnak, hogy az 1920-as évek elején Greiner visszatért Magyarországra, ezt azonban nem tudtam teljesen alátámasztani. 

Greiner Jakab 
Forrás: A közbiztonság almanachja 5. Az 1914. évre, 46.p.
             (Arcanum Digitális Tudománytár)             

Egy csepp Unicum

A második legidősebb Rosenfeld nővér Erzsébet (1865-1934) volt, akit 1886-ban vett feleségül Zwack Lajos (1855-1930) likőrgyáros. Zwack Lajos a gyár alapítójának és felvirágoztatójának, az "Unicum atyjának", Zwack Józsefnek volt a fia. Noha Lajos 1886-ban betársult az üzletbe, a Generális néven emlegetett édesapja egészen 1915-ben, 94 éves korában bekövetkezett haláláig irányította a vállalatot, így Lajos csak ezt követően vette át az üzem vezetését. Zwack József halálának idejére a Zwack gyár több mint 200 féle termékével Közép-Európa legjelentősebb likőr- és szeszesital-gyártójává vált, termékei világszerte keresettek voltak. 

Zwack Lajosnak és Rosenfeld Erzsébetnek öt gyermeke született. Közülük a legidősebb már 23, és a legfiatalabb is 16 éves volt a Rosenfeld-házak elkészültének idején. Így nem lehet azt mondani, hogy a gyermekek itt nőttek volna fel, a fiatalabbak azonban még laktak az épületben, méghozzá a 12. számú emeletén. A legidősebb és a legfiatalabb gyermek éppen a két fiú volt, Béla (1886-1958) és János (1893-1958), akik becsatlakoztak a vállalat irányításába, és apjuk halálát követően továbbvitték a céget. A fivérek legendásan rossz viszonyban voltak, gyakran szóba sem álltak egymással, ennek ellenére a likőrgyár tovább gyarapodott. A három Zwack lány közül érdemes szólni a később Mici néni néven emlegetett, három férjet is elfogyasztó, közel 100 évet élt Máriáról (1889-1987), aki Ady Endre egyik múzsájaként vált ismerté. Egy ausztriai szanatóriumban, 1913-ban történt találkozásuk eredményeképpen születtek Ady Mylitta-versei.

A Zwack család és a vállalat életében a második világháború hatalmas törést okozott. Gyárukat lerombolták, a família több tagja, köztük János és fia, Péter, Raoul Wallenberg és svéd diplomatakollégái segítségével menekült meg a nyilasoktól, Mici néninek a Minerva utcában, a svéd nagykövetség szomszédságában álló villájában bujkálva. A kommunista hatalomátvételt követően a likőrgyárat államosították, János 1948-ben kalandos körülmények között hagyta el az országot, zsebében egyetlen dolgot, az Unicum receptjét vitte magával. A szintén külföldre menekült Péter fiával együtt az Egyesült Államokba emigrált. Béla itthon maradt, eleinte munkásként dolgozott az államosított gyárban, amelyben az általa a kommunistáknak átadott hamis recept alapján készítették az Unicumot. Később vidékre deportálták mint osztályidegent, végül az 1950-es években sikerült Olaszországba emigrálnia, ahol megkezdte a valódi Unicum előállítását. A két fivér 1958-ban hunyt el. Az Unicum gyártását János fia, Péter hozta vissza Magyarországra a rendszerváltás idején. 

Fehérnemű és gabona

A sorban a harmadik Rosenfeld lányt Lujzának (1868-1938) hívták, aki 1891-ben Weiszberger Miklós (1852-1907) ügyvéddel házasodott össze. Weiszberger manapság legfőképpen műgyűjtőként ismert, több mint 800 tételből, elsősorban metszetekből álló gyűjteménye jelenleg a Kiscelli Múzeumot gazdagítja. A villák építésének idejében özveggyé vált hölgy a 14. számú épület alsó szintjére költözött. Rosenfeld Lujzának és férjének öt gyermeke született, három lány és két fiú. Az 1920-as évek elejére egy balul elsült pénzügyi befektetés következtében - legalábbis a rokonsághoz képest - a család elszegényedett. Az anyagi problémák enyhítése érdekében egyik lánya, Mária selyemfehérnemű-készítő műhelyt létesített a házban, melyhez az alapanyagot másik lánya, Anna családja biztosította. Anna férje, Havas Béla volt ugyanis a Mosonmagyaróvári Műselyemgyár vezérigazgatója.

Rosenfeld Henrik legfiatalabb húga Ida (1876-1938) volt, akit 1897-ben vett feleségül Simon Miksa (1861-1923) gabonakereskedő, a Kálnoky és Simon cég egyik vezetője, aki később a Gabonakereskedők Országos Szövetségének alelnöke lett. Négy gyermekük született, három fiú és egy lány. Ők a 12. számú ház alsó szintjén éltek.

A Zwack família sok viszontagságot szenvedett el a második világháború alatt, azonban még tragikusabban alakult a Weiszberger és a Simon családok sorsa. Ida két fia, József és Ferenc, valamint Lujza több unokája ukrajnai munkaszolgálatosként vesztette életét, míg utóbbi hölgy egyik fia, Miklós Ede a mauthauseni koncentrációs táborban halt meg.

Bérlők a házakban

A házakban többen béreltek lakást. Az 1930-as évek második felében és az 1940-es évek első felében a 12. szám alatt lakott vitéz Gálócsy Zsigmond (1892-1977) kohómérnök, egyetemi magántanár. Számos kohászati eljárás és eszköz feltalálója, több mint 80 szabadalmat jegyeztetett be. Jelentős szerepe volt például a Péti Nitrogénművek fellendítésében. Jelentékeny mérnöki munkásságára azonban sötét árnyékot vet politikai tevékenysége. Gálócsy szélsőjobboldali, fajvédő nézeteiről volt ismert. Az 1939-es parlamenti választáson a Magyar Nemzetiszocialista Párt színeiben indult, de nem jutott be a törvényhozásba. 1944-ben a párt országépítési főcsoportjának vezetője lett. 1945 elején családjával elhagyta Magyarországot. Több nyugati ország végigjárása után véglegesen Kanadában telepedett le.

Szintén a 12. szám alatt bérelt lakást Hans Freyer (1887-1969) vitatott megítélésű német jobboldali filozófus, társadalomtudós, aki a nemzetiszocializmusból kiábrándulva 1935-ben Magyarországra érkezett, s 1944-ig a budapesti német kulturális intézet vezetője volt. Emellett a budapesti tudományegyetem vendégprofesszoraként is tevékenykedett.

Frissítés:

Rosenfeld Lujza ükunokájától megkaptam a család egy tagjának, Rosenfeld Lujza egyik unokájának visszaemlékezéseit, amit ezúton is köszönök. A dokumentum segítségével néhány részletet (pl. a villák felosztását a négy család között) tudtam pontosítani, illetve pár gondolattal kiegészítettem a Weiszberger család történetét.

-----------------------------------------------------------------------

Források:

A bejegyzés összeállításában nagymértékben támaszkodtam az Arcanum remek adatbázisaira, a Hungaricana Közgyűjteményi portálra és az Arcanum Digitális Tudománytárra. A legfontosabb források részletes listája az alábbiakban található:

Budapesti Kultúrtörténeti Séták III. Gellérthegy. Szerk.: Saly Noémi. 2018, Budapest, Fekete Sas Kiadó.

A nagybirtokos villái:
Épitő Ipar, 1906. 30. évfolyam, 24. szám. 1906. június 17. 231. p. (adtplus.arcanum.hu)
Az Ujság, 1912. 10. évfolyam, 132. szám. 1912. június 4. 16. p. (adtplus.arcanum.hu)
Új magyar nemes. In: Budapesti Hírlap, 1900. 20. évfolyam, 27. szám. 1900. január 28. 9.p. (adtplus.arcanum.hu)
Az Ujság, 1912. 10. évfolyam., 285. szám. 1912. december 1. 70.p. (adtplus.arcanum.hu)
Fővárosi Közlöny, 1937. 48. évfolyam, 40. szám. 1937. július 27. 1395.p. (adtplus.arcanum.hu)
Fővárosi Közlöny, 1938. 49. évfolyam, 61. szám. 1938. november 11. 1401.p. (adtplus.arcanum.hu)
Fővárosi Közlöny, 1939. 50. évfolyam, 21. szám. 1939. március 31. 528.p. (adtplus.arcanum.hu)

A csaló fakereskedő:
Budapest Főváros Levéltára, HU BFL - VII.184.a - 1884 - 1408. (Hungaricana.hu)
A fatermelő szökése. In: Pesti Hírlap, 1913. 35. évfolyam, 114. szám. 1913. május 15. 13.p. (adtplus.arcanum.hu)
Följelentés és csőd a Greiner-cég ellen. In: Pesti Napló, 1913. 64. évfolyam, 116. szám. 1913. május 17. 20.p. (adtplus.arcanum.hu)
Greiner Jakab letelepedett Argentínában. In: Az Ujság, 1913. 11. évfolyam., 186. szám. 1913. augusztus 6. 9.p. (adtplus.arcanum.hu)
A közbiztonság almanachja 5. Az 1914. évre. Szerk: Mezei Sándor. 1914, A közbiztonság magyar rendőrtisztviselők országos egyesületének hivatalos lapja. (adtplus.arcanum.hu)

Egy csepp Unicum:
Zwack így tovább: egy család, egy gyár, egy ital legendáriuma. Szerk: Borbíró Zsóka et al. 1995, Ab Ovo Kiadó.
Zwack történet. https://zwackunicum.hu/hu/cegunk/zwack-tortenet/
A Zwack Unicum története sokkal hihetetlenebb, mint gondoltuk. Player.hu https://player.hu/eletmod/gasztro/a-zwack-unicum-tortenete-sokkal-hihetetlenebb-mint-gondoltuk/
Schweitzer Pál: Ady és Mylitta In: Irodalomtörténet 1996. 27/77. évf., 3-4. szám. 328-357.p.

Fehérnemű és gabona:
Budapest Főváros Levéltára, HU BFL - VII.184.a - 1891 - 0621 (Hungaricana.hu)
Pesti Hírlap, 1907. 29. évfolyam, 198. szám. 1907. augusztus 20. 19.p. (adtplus.arcanum.hu)
Központi Értesítő 1929. 54. évfolyam 17. szám 1929. április 25. 265.p. (adtplus.arcanum.hu)
Az Ujság, 1923. 21. évfolyam., 189. szám. 1923. augusztus 24. 7.p. (adtplus.arcanum.hu)
Gabonakereskedelem. Kálnoky és Simon. In: Budapesti Hírlap, 1914. 34. évfolyam, 22. szám. 1914. január 25. 35.p. (adtplus.arcanum.hu)

Bérlők a házban:
Vitéz Gálócsy Zsigmond a Magyar Nemzetiszocialista Párt Országépítési Főcsoportjának vezetője. In: Magyarság 1944. 25. évfolyam, 109. szám. 1944. május 14. 7.p. (adtplus.arcanum.hu)
Meghalt vitéz Gálócsy Zsigmond. In: New Yorki Magyar Élet, 1977. 30. évfolyam, 15. szám. 1977. április 9. 9.p. (adtplus.arcanum.hu)